Hírlevél: 2013 Március - Április

A GMO-patthelyzet Európában

Louise O. Fresco
Hírek, 2013-03-25 15:48:27

Image Text

Louise O. Fresco egyetemi tanár Hollandiában, az Amszterdami Egyetemen, és a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont tiszteletbeli professzora. 1996 és 2006 között az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kötelékében kutatási igazgatóként és vezérigazgató-helyettesként szolgált.
E-mail: L.O.Fresco@uva.nl


2012 szeptemberében Európában nagy megdöbbenést keltett egy franciaországi közlemény a Caeni Egyetemről, amely azt állította, hogy két évig transzgenikus, herbicid rezisztens kukoricával etetett patkányokban daganatok alakultak ki. Annak ellenére, hogy ezeket az eredményeket sok kritika érte*, a cikket sokan továbbra is annak igazolásaként ünneplik, hogy a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) belső lényegükből fakadóan veszélyesek.

Az Európai Unió (EU) a világ legnagyobb részétől különbözik abban, hogy erélyesen ellenzi a genetikai módosítás mezőgazdasági alkalmazását. Ez az álláspont az elmúlt tizenöt év során még elutasítóbbá vált. Az új GM fajtákat vizsgáló szabadföldi kísérletek száma az 1990-es évek második fele óta csökkent. Az EU-ban GM-növények termesztésére fordított területen (100 000 hektáron) túlnyomórészt Bt-kukoricát termesztenek, amely genetikai módosítás következtében egy Bacillus thuringiensis-ből származó, a rovarkártevők számára mérgező toxint termel; és egy magas keményítőtartalmú burgonyafajta kivételével nincs is más engedélyezett GM növényfajta. A Bt-kukoricát főként Spanyolországban termesztik, amely a világ húsz legnagyobb GM-termelő országa között az egyetlen európai ország.

Image Text

Miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság pozitív végleges szakvéleményt ad ki egy-egy új GM-növény alkalmasságára vonatkozóan, a végső engedélyt az Európai Bizottságnak (EB) és a tagállamoknak kell megadniuk, amelyek szavaznak a jóváhagyásról. Több mint egy tucat GM-növény engedélyezése akadt el ebben a folyamatban, egyeseké évekre, vagy azért, mert nincs többségi támogatás a tagállamok részéről, vagy pedig azért, mert az EB nem tette fel szavazásra az ügyet. A patthelyzet feloldására tett kísérletek között egy olyan megegyezés javaslata is szerepelt, amely engedné, hogy az egyes tagállamok a saját területükön biztonsági okokból betiltsák valamely GM-növény termesztését, ugyanakkor más EU-tagállamoknak engedné, hogy a termesztés mellett döntsenek. Sajnos, ezek a genetikai módosítás elfogadásának megkönnyítését célzó erőfeszítések kudarcot vallottak.

Köztiszteletben álló, független európai intézmények bizonyítékokat mutattak be arra, hogy a GM-növények, különösen a rovarkártevőknek és a betegségeknek ellenálló fajták képesek hozzájárulni a fenntartható élelmiszer-termeléshez, és hogy a termesztésük nem jelent a hagyományos növényfajtákénál nagyobb kockázatot**. 2011- ben az EB megállapította, hogy az engedélyezési eljárást olyan előítéletek uralják, amelyek akadályozzák a GMO-k értékelési, engedélyezési és szabályozási eljárásainak korrekt revízióját. A hibás caeni közlemény hatására azonban az EB a további halasztás mellett döntött, és a GM-takarmányok, illetve élelmiszerek hosszú távú hatásainak további kutatását tartja szükségesnek. Harminckilenc GM növény élelmiszerekben és takarmányokban való alkalmazása azonban már most engedélyezett az EU-ban, és számos új engedélyezési kérelem is várható. Az európai emberek és haszonállataik már most jelentős mennyiségű GM-élelmiszert fogyasztanak.

Image Text

A GMO-k iránti európai bizalomhiány a tudomány iránti szélesebb körű bizalmatlanság megnyilvánulása. Hasonló a helyzet a palagáz és a nukleáris energia esetében is. Ironikus módon éppen azok a nemzedékek a leggyanakvóbbak a tudománnyal szemben, amelyek a legtöbb hasznot húzták a tudományos haladásból. Az európaiak hajlamosak romantikusan szemlélni a múltat, és nem is gondolnak az alacsony terméshozamokkal járó élelmiszerhiányra és ínségre. A tudomány iránt Európában megnyilvánuló bizalmatlanság hatással van a K+F beruházásokra, és másutt is káros hatásai lehetnek. Afrikában az európai segélyezők és civil szervezetek szükségtelenül késleltetik a betegségeknek ellenálló GM-növények bevezetését, például azé a maniókafajtáét, amelyre a barna csíkosságot okozó vírus okozta, fokozódó éhínség leküzdéséhez lenne szükség**.

Az európai álláspont nem fog gyorsan megváltozni. Az EU közös mezőgazdasági politikájának ebben az évben esedékes megújításával kapcsolatos tárgyalások azonban jó alkalmat jelenthetnének, ha a támogatások revíziója összekapcsolható lenne a fenntartható mezőgazdaságot előmozdító innováció, többek között a GMO-k támogatásával. A civil szervezetek, a termesztők, a fogyasztók és a tudósok közötti ideológiai patthelyzetet csak a politikai bátorság törheti meg – ilyen volt a brit kormánynak az EU-hoz intézett kérelme arra, hogy tegye könnyebbé a GMO-k termesztését.

Image Text


* Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), 10, 2986 (2012)
** Swiss National Research Program, Benefits and Risks of the Deliberate Release of Genetically Modified Plants (A genetikailag módosított növények szándékos kibocsátásának haszna és kockázatai) (2012), www.nfp59.ch/e_index.cfm; The Royal Society, Genetically Modified Plants for Food Use and Human Health - An Update (Genetikailag módosított növények élelmezési célú alkalmazása és az emberi egészség) (2002), ; A.C.Franke et al., Sustainability of Current GM Crop Cultivation (A jelenlegi GM-növénytermesztés fenntarthatósága) (2012), http://edepot.wur.nl/166665.
*** H. Vanderschuren és mtsi., PLoS ONE 7, e45277 (2012).

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés