Hírlevél: 2013 Március - Április

A genetikailag módosított növények jelenlegi generációjának pollenje nem ártalmas a méhek számára

Helyretesszük a dolgokat – VIB
Hírek, 2013-03-20 21:52:00

Gent, 2013. február 4.
Az összes haszonnövénynek legalább az egyharmadát a méhek porozzák be, és ezen belül a munka akár 50%-át a mézelő méhek végzik. Ezért a méheket jogosan tartják a mezőgazdaság legfontosabb beporzóinak. A méhpopulációk azonban az egész világon hanyatlóban vannak.A tudományos vizsgálatok összefüggést mutattak ki a méhek pusztulása és a neonikotinoid rovarirtók csoportjába tartozó peszticidek használata között. A Zöldek/EFA csoport riadót fújt, és jogosan szólított fel a neonikotinoidok betiltására az „Adj esélyt a méheknek” kampányban. Kifogásolható azonban, hogy ugyanez a csoport a genetikailag módosított (GM) növényeket kapcsolatba hozta a méhek jelenlegi problémáival. Semmilyen ésszerű érvvel nem bizonyítható, hogy a GM növények ártalmasak lennének a méhek számára.


Szóval mi is ez a zűrzavar, hogy a GM növények ártalmasak a méhek számára?

A genetikailag módosított növények jelenlegi nemzedékét egy sor multinacionális vállalat fejlesztette ki és vitte piacra. E vállalatok egy része sokkal a GM technológia bevezetése előtt, rovar- és féregirtó szerek (peszticidek) kifejlesztése céljával alakult. Például a tiametoxam és az imidokloprid nevű peszticidek a neonikotinoidok csoportjához tartoznak. Ezekről az anyagokról ismételten kimutatták, hogy mind a mézelő méheknél, mind a poszméheknél csökkentik a méhek aktivitását, károsítják az egészségüket, tájékozódási problémákat és a felnevelt királynők számának csökkenését okozzák (Henry és mtsi., 2012; Whitehornés mtsi., 2012; Gil és mtsi., 2012). Ezeknek a peszticideknek semmi közük nincs sem a GM technológiához, sem a GM növények jelenlegi nemzedékéhez, csupán olyan vállalatoknak a termékei, amelyek GM növényeket is fejlesztenek. Ez szerencsétlen egybeesés, és mindössze azt bizonyítja, hogy a multinacionális vállalatok a mezőgazdasági ipar sok különböző szintjén tevékenykednek.

Az egyesült államokbeli méhészek, látva a méhpopulációk hanyatlását, helytelenül a GM növények bevezetésében látták a jelenség egyik lehetséges okát. Azonban Észak-Európában (pl. Belgiumban) is megfigyelhető volt a méhek állapotának hasonló általános romlása és abnormálisan magas mortalitása, pedig Belgiumban és a környező országokban nem folyik kereskedelmi célú GM növénytermesztés.

Image Text

Ebben az esetben tehát a GM növények nem lehetnek a méhpopulációk hanyatlásának okai. Jó példa ez arra, hogyan keletkeznek azok a mítoszok, amelyek rossz hírét keltik a GM növényeknek.

Mik azok a GM növények, és milyen GM növényeket termesztenek Európában?

A GM növények tárgyalásánál két nagyon fontos szempontot kell szem előtt tartani: az alkalmazást, vagyis azt, hogy milyen genetikai információt vittek be a növénybe, valamint magát a GM technológiát. A GM technológia lehetővé teszi, hogy egy vagy több kívánatos tulajdonságot célzottabb módon vihessünk be egy adott növénybe. Ha a növény genetikai információját egy szoftvercsomaghoz hasonlítjuk, akkor a GM módszer a szoftver frissítésének felel meg: bizonyos tulajdonságok genetikai kódját juttatjuk be a növénybe.

A GM növények termesztése Európában nagyon korlátozott. GM kukoricát (rovarrezisztens MON810 kukoricát) csak Spanyolországban, Portugáliában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában termesztenek; az Amflora burgonyafajtát pedig Svédországban termesztették 2011-ig.

Az Európában termesztett, rovarrezisztens MON810 kukorica egy Cry1Ab nevű fehérjét termel, amely a Bacillus thuringiensis talajbaktériumból származik. Ez a Bt fehérje csak bizonyos rovarokra van hatással, és permet formájában az organikus gazdálkodásban is alkalmazható. Ha a Bt fehérjét permetezéssel juttatják ki, azok a Bt-re érzékeny rovarok is elpusztulnak, amelyek nem rágták meg a növényeket. Ha a Bt-t magukkal a növényekkel termeltetjük, csak azok a rovarok pusztulnak el, amelyek ezeket a növényeket rágták.

Image Text

A Bt fehérje a pollenben is termelődik, ezért a méhek érintkezésbe kerülnek vele. Azonban a Bt hatásmechanizmusa méhekben nem működik*, ezért nincs ésszerű ok annak feltételezésére, hogy a Bt fehérjét termelő növények ártalmasak a méhek számára. Különféle laboratóriumi és szabadföldi kísérletekben valóban kimutatták, hogy – a hagyományos pollennel összehasonlítva – a Bt fehérjét termelő növények pollenjének nincs hatása a méhek testsúlyára, tájékozódására, a gyűjtött pollen mennyiségére, a pollengyűjtők tevékenységére, a méhcsalád egészségére és az utódok testsúlyára és fejlődésére (Rose és mtsi., 2007; Duan és mtsi., 2008; Hendriksma és mtsi., 2011).

*Fordítói megjegyzés: A Bt toxin azért nem működik méhekben, mert a méhek belében nincsen olyan specifikus receptor, amely megköti a toxint

Ami az Amflora burgonyát illeti, ennek a keményítő-összetétele van módosítva, és csak ipari felhasználásra szolgál (a apírgyártásban), nem pedig fogyasztásra. Az Amflora burgonya termesztése nem ártalmas a méhek számára, mert (1) a burgonyagumó módosított keményítő-összetételének nincs hatása a pollen minőségére, és (2) a burgonyát nem a méhek porozzák be, mivel a burgonya virága nem termel nektárt.

Image Text

Mezőgazdaság és GM technológia kéz a kézben

Bt fehérjét termelő növényeket több mint tizenöt éve termesztenek Amerikában és Ázsiában, és megállapítást nyert, hogy a növényeket tenyészidőszakonként sokkal kevesebbszer kell permetezni (Brookes és Barfoot, 2012), ami jótékony hatással van a környezetre és a rovarvilág biológiai sokféleségére. Például Indiában a rovarirtó szerek alkalmazása drasztikusan csökkent a Bt gyapot termesztésének eredményeképp (James, 2011). A helyi méhészek ezért bizalommal kihelyezik a méhcsaládjaikat a Bt gyapotföldekre. Ezek a méhészek normális mennyiségű mézet termelnek, jó piaci árat kapnak érte, és – eddig – nem számoltak be arról, hogy a Bt gyapotnak bármilyen ártalmas hatása lenne a méhcsaládjaikra.

Kínában nagyszabású vizsgálatot végeztek 20 éven át, 36 különböző színhelyen. Ebben a vizsgálatban kimutatták, hogy a Bt földeken nőtt a katicabogarak, a zöld fátyolkák és a pókok egyedsűrűsége (Lu és mtsi., 2012).

A kutatók ezt a növekedést teljes egészében annak tulajdonították, hogy csökkent a széles spektrumú rovarirtó szerek alkalmazása. Emellett ezek a hasznos rovarok a kártékony rovarok természetes ellenségei, ami az utóbbiak természetes kontrollját eredményezi. Azt is megfigyelték, hogy ezek a hasznos rovarok a szomszédos területekre is átterjednek, ahol zsákmányul ejtik a szomszédos, nem-GM növényeken jelenlévő kártékony rovarokat, ezért ott is kevesebbet kell permetezni. Más szóval, a Bt technológiának és az organikus mezőgazdaságnak egyáltalán nem szükséges ellentmondásban lennie egymással. Ellenkezőleg, a biotechnológia fontos támogatást nyújthat az olyan mezőgazdaságnak, amely kevesebb kémiai rovarirtó szert használ, és nagyobb hangsúlyt helyez a biológiai növényvédelemre. Ez pedig csak hasznára lehet a méhek aktivitásának és fejlődésének.


VIB

A VIB közhasznú élettudományi kutatóintézet a belgiumi Flanders városában, ahol 1300 tudós folytat stratégiai alapkutatást az emberi test, a növények és a mikroorganizmusok funkcióiért felelős molekuláris mechanizmusok felderítésére. Négy flamand egyetemmel (a Genti Egyetemmel, a KU Leuven egyetemmel, az Antwerpeni Egyetemmel és a brüsszeli Vrije Egyetemmel) fennálló társulása és megalapozott finanszírozási programja révén a VIB hetvenhat kutatócsoport erőit egyesíti egyetlen intézetben. A VIB arra törekszik, hogy technológiatranszfer-tevékenysége révén a kutatási eredményeket termékekre váltsa át a fogyasztók és a betegek javára. A VIB a tudományosan megerősített információk széles skáláját fejleszti és terjeszti a biotechnológia minden aspektusáról. További információért látogassa meg a www.vib.be honlapot.

Kapcsolat:

Dr. ir. Wim Grunewald, növényi biotechnológiai szakértő, VIB – wim.grunewald@vib.be Kris Van der Beken, kommunikációs igazgató, VIB, +32 473 78 34 35


Hivatkozások

  • Brookes G, Barfoot P 2012. Global impact of biotech crops: Environmental effect, 1996-2010. GM crops and Foods: Biotechnology in Agriculture and the Food Chain 3, 129-137.
  • Dhillon MK et al 2011. Impact of Bt cotton on insect biodiversity in cotton ecosystems in India. Pakistan Entomologist 33, 161-165.
  • Duan JJ et al 2008. A meta-analysis of effect of Bt crops on honey bees. Plos One 3, e1415.
  • Gill et al 2012. Combined pesticide exposure severely affects individual and colony level traits in bees. Nature doi:10.1038/nature11585.
  • Hendriksma et al 2011. Testing pollen of single and stacked insect-resistant Bt-maize on in vitro reared honey bee larvae. Plos One 6, e28174.
  • Henry et al 2012. A common pesticide decreases foraging success and survival in honey bees. Science, doi:10.1126/science.1215039
  • James C 2011. ISAAA Brief 43 Global Status of Commercialised Biotech/GM Crops: 2011
  • Lu et al 2012. Widespread adoption of Bt cotton and insecticide decrease promotes biocontrol services. Nature 487, 362-365.
  • Rose R et al 2007. Effect of Bt corn pollen on honey bees: emphasis on protocol development. Apidologie 28, 368-377.
  • Whitehorn PR et al 2012. Neonicotinoid pesticide reduces bumble bee colony growth and queen production. Science 336, 351-352.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés