A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 2012. évi tevékenysége

BZBE Közgyűlés, 2012. november 21. Gödöllő
Hírek, 2013-01-05 12:26:20

1. Helyzetelemzés

„A transzgenikus szervezetek előállítására legújabban kidolgozott módszerek megfelelnek a biológiai evolúció természeti törvényeinek és nem hordoznak olyan kockázatot, ami magából a génsebészeti módszerek alkalmazásából következne.” Werner Arber Nobel-díjas mikrobiológus, 2012

A hazai mezőgazdasági biotechnológia – azon belül is a géntechnológia – lehetőségei néhány kivételtől eltekintve tovább szűkültek a 2012-es évben. Elismerés illeti a Debreceni Egyetem Növényi Biotechnológiai Tanszékén, Dr. Fári Miklós irányításával folyó Arundo mikroszaporítási program szakmai és gazdasági sikereit. Hasonlóan eredményes több kutatóhelyen is a pollenkultúrával előállított dihaploidok, valamint a molekuláris marker alapú szelekció nemesítési felhasználása. A törvényalkotás szintjén megjelenő géntechnológia-ellenesség hatásai elérték a kutatás területeit.

Tényként rögzíthető, hogy a GMO-val kapcsolatos kutatásokat hivatalosan nem tiltották be, de számos jel utal arra, hogy feketelistára került az olyan innovatív géntechnológiai témák művelése, mint az agronómiai gének izolálása, továbbá azok funkcionális jellemzése ciszgenikus és/vagy transzgenikus növények előállításával. Elsősorban a kockázatokkal való foglalkozás nyer támogatást, ám előremutató, időszerű kísérletek ezen a területen is csak kivételes esetekben zajlottak. Gyakorlatilag nincsenek szabadföldi GMO kísérletek az országban.

Magyarország miniszterelnöke és a kormányzat meghatározó tisztségviselői több alkalommal hivatkoztak uniós és hazai fórumokon a magyar alaptörvény GMO-ellenességére, és propagálják a mezőgazdaság genetikailag módosított szervezetektől való mentességét. Ehhez az ideológiai támogatást az a géntechnológiát ellenző kutatói kör nyújtja, amely beépült a minisztérium és a parlament tanácsadói közé. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az ún. GMO Kerekasztal mára a Parlament Mezőgazdasági és Fenntartható Fejlődési Bizottságainak deklaráltan szakmai tanácsadó testületeként működik. Ugyanakkor mind a kormány tagjai, mind a politikai döntéshozók elzárkóznak attól, hogy figyelembe vegyék a géntechnológiával és az ehhez kapcsolódó növénynemesítéssel foglalkozó kutatók és fejlesztési szakemberek véleményét, amelyet többek között a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának állásfoglalásában is megfogalmaztak. Az adminisztratív törekvések ellenére jelentős, és egyre bővülő szakmai támogatottságot élvez az a vélemény, hogy a megszülető egyoldalú döntések hosszú távon sértik a magyar gazdák érdekeit. A versenyképességet és a környezetkímélő agráriumot megalapozó technológiák törvényekben rögzített tiltása nem veszi figyelembe az agrárinnováció nemzetközi irányzatait és az EU szabályokat.

Image Text

A 2011. évben több ezer hektár kukoricát érintő, kiszántással járó GMO vetőmag szennyeződési esetek a megegyezési és konszolidációs törekvések ellenére 2012-ben is folytatódtak. Ezek az események is rámutattak arra, hogy az elvi alapon deklarált zéró tolerancia gyakorlati megvalósítása technikai, szabályozási és ellenőrzési gondokat vet fel. Ezt nem vette figyelembe a 2012. évi törvénymódosítás sem. Míg a növények megsemmisítése jelentős veszteséget okoz a magyar gazdáknak, nem ismertek hivatalos statisztikai adatok az alkotmányos GMO-mentességből származó esetleges többlet-exportbevételekről.

A 2012-es év fejleményei világosan rámutatnak arra, hogy a magyarországi erőteljes géntechnológia-ellenességet a BZBE mint szakmai civil szerveződés kapacitásai nem tudják ellensúlyozni, még azon az úton sem, ha együttműködik a Pannon Biotechnológiai Szövetséggel. A gazdák és a közvélemény félretájékoztatása a médiában nagymértékben hozzájárul a zöld géntechnológia társadalmi elutasításához. Mindezek ellenére számos jel mutat arra, hogy egyre többen látják, hogy az alaptörvényben deklarált GMO-ellenes elv súlyos ellentmondásban van az engedélyezett génnemesített növényi termékek behozatalával, a tudomány ajánlásaival és az új növénytermesztési technológiák iránt nyitott gazdák elvárásaival.

2. Főbb tevékenységi területek

Az alábbiakban bemutatjuk a BZBE aktivitását, a teljesség igénye nélkül:

2.1. A Zöld Biotechnológia Hírlevél öt száma jelent meg a mostani időpontig mind nyomtatott, mind elektronikus változatban, és 2012-ben még további egy szám várható. A Hírlevél ritkább megjelenésének kompenzálására a terjedelmet 50%-kal kibővítettük. Megvalósítottuk a korábbi közgyűlésen elhatározott koncepcionális változtatást. Idén már a megszerkesztett, illetve lefordított cikkek elkészülésüket követően azonnal a honlapra kerültek, és a nyomtatott változatban az előző két hónap szelektált cikkei jelennek meg. Ezzel nem az elektronikus változat követi a nyomtatott Hírlevelet, hanem a viszonylag naprakész online Hírlevélből készül egy azt követő nyomtatott válogatás.

Új arculata a Hírlevélnek, hogy idén magyar kutatók tudományos munkáit bemutató és ismeretterjesztő cikkek is megjelentek. Jó lenne,ha ez a tendencia 2013-ban erősödhetne. Az Egyesületvezetése javasolja, hogy az ilyen típusú cikkek szerzőit a jövőben szerény honoráriumban részesítsük.

Image Text

2.2. A Zöldbiotech.hu honlap alapvetően megújult. Kinézetében és struktúrájában is a napjainkban elfogadott formátumra alakítottuk, továbbá átkerült a korábbinak többszörösét biztosító tárhelyszolgáltatóhoz úgy, hogy a tárhely-szolgáltatói költségek nem emelkedtek. Az idei évben 1955 látogatás volt az oldalon, melyből 1308 egyedi látogatás. 6651 oldalmegtekintés mellett a látogatások átlagos időtartama 4 perc, ami azt jelenti, hogy valóban olvassák az oldalunkat. Cikket jelentettünk meg a Science Café internetes magazinban, és a saját oldalunkra feltöltött cikkeket rendszeresen megjelentettük a Zöldbiotech.hu Facebookos közösségi oldalán is. Google AdWords kupon felhasználásával a napi látogatás átlag 26 főre emelkedett, miközben nem kerültek fel új cikkek az oldalunkra (tehát az AdWords tényleg hatékonyan működött). Ezt nagyon jól lehetne optimalizálni kulcsszavak, cikkmegjelenések összehangolásával.

A közösségi média szerepére tekintettel működtetjük az Egyesület számára létrehozott Facebook oldalt, valamint egy mindenki számára elérhető nyilvános Facebook csoportot, Génművesek Klubja néven. Ez utóbbinak a beszámoló elkészültekor 310 tagja van, akik rendszeresen osztanak meg híreket és véleményeket egymás között a géntechnológia területéről. Az így megjelenő információt a Facebook működési rendszeréből adódóan egy ennél sokkal szélesebb közönség láthatja.

2.3. Annak ellenére, hogy az érvényben lévő Alaptörvény már kizárja a GMO-k mezőgazdasági felhasználását, 2012-ben a korábbi 1998. évi XXVII. számú géntechnológiai törvény módosítására került sor. A módosítások zöme a GM növénytermesztést érinti annak ellenére, hogy ez a tevékenység tilos Magyarországon! Az Egyesület megkapta véleményezésre a törvénymódosítási javaslatot, amelyhez korrekt, szakmailag megalapozott, részletes észrevételeket tett. Ezeket a törvényalkotó teljességgel figyelmen kívül hagyta.

Image Text

2.4. Mind az újabb kukoricamegsemmisítések, mind az aszály lehetőséget adott olyan újságcikkek közlésére, amelyek egyértelműen bemutatják a géntechnológiával nemesített növények jelentőségét még a magyar agráriumban is. A 2012. évben megjelent cikkek listája a teljesség igénye nélkül:

  • február: IPM – PÁRBAJ Pró és kontra a génmódosított növénytermesztésről.
  • március: Magyar Tudomány – Genomikát és fenomikát integráló növénynemesítés a termés biztonságért.
  • június: IPM (Interpress Magazin) – Génmódosítás: átok vagy áldás.
  • augusztus: Népszabadság – Génszennyezés és aszály
  • október: Magyar Mezőgazdaság – Gének és aszálytűrés.

A SOTE honlapján megjelenő, a biológiatanároknak szóló Biológiai Háttéranyagban Dudits Dénes 30 oldalas fejezete idei frissítéssel Növényi GMO-król alapfokon címmel.

2.5. A személyeskedéstől sem mentes GMO-ellenes érvelésekkel és vádaskodással szemben a GMO mellett szóló magyar kutatók véleményét erősíti a nemzetközi kutatói közösség állásfoglalásának hazai közzététele. Ezért a BZBE lefordíttatta és hirdetésként megjelentette a 41 svéd professzor deklarációját, amely világosan megfogalmazza a GM növények gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét, rámutatva arra, hogy az eddig engedélyezett növények nem jelentenek kockázatot. A fizetett hirdetés a Metro újságban jelent meg, miután a Magyar Nemzet visszautasította a közlését.

2.6. A BZBE tagjai közül számos kutató több fórumon tartott több tucat ismeretterjesztő előadást a géntechnológia jelentőségéről, az egyetemista szakmai közönségtől kezdve a nyugdíjasokig. A Szegedi Egyetem Természettudományi karán immár rendszeresen zajlik egész féléves egyetemi kurzus MSc és PhD hallgatók számára Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában (Dr. Györgyey János) címmel. A kurzust évente 15-25 fő zárja le sikeres vizsgával. Dr. Sági László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Biológia doktori iskola keretében, a Kísérletes növénybiológia programban a Növényi Biotechnológia (BIO/4/1) tárgyat vezeti.

2.7. Az BZBE szervezésében támogatói nyilatkozat kiadására és aláírásgyűjtésre került sor Popp József professzor munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan. Az igazgatóhelyettes azért vesztette el állását az Agrárgazdasági Kutató Intézetben, mert egy interjújában pozitívan nyilatkozott a GMO-k jelentőségéről és magyarországi szerepéről. A BZBE nyilatkozata a Figyelőben jelent meg Nyilatkozat a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáért címmel.

Image Text

3. A BZBE jövője és útkeresés

A BZBE jövőbeni stratégiájának kidolgozása során mérlegelni kell azt, hogy milyen eredményeket hozhat a jelenlegi egyszerű, pozitív üzenetet hordozó tudományos ismeretterjesztés és az eddigi amatőrizmus a politikai és társadalmi szereplők meggyőzésében és a média kezelésében, illetve szükség van-e arra, hogy professzionális partnerek bevonásával történjen a mezőgazdasági géntechnológia tényleges szerepének tudatosítása, továbbá a gazdatársadalom és a közvélemény felkészítése a GM technológia európai elterjedésére. A korábbi évek során jól szervezett lejárató kampány folyt a BZBE-vel szemben. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a lejárató kampány ne ismétlődhessen meg, ezért az ilyen esetleges próbálkozásokkal szemben jogi eszközök igénybevétele is indokolt lehet.

Image Text

Az Egyesület igen szerény lehetőséget talált a gazdák tájékoztatására, ezért mérlegelendő az új megoldások keresése. A magyarországi GMO kérdés szélsőséges kezeléséhez nagymértékben hozzájárul az a tény, hogy az Európai Unió halogatja az újabb GM növények termesztésének engedélyezését, többek között azokét a kukoricahibridekét vagy szójafajtákét is, amelyek a magyar agrárgazdaság számára egyértelmű gazdasági és környezetvédelmi előnyt jelentenének. A 2012. évi aszály okozta igen súlyos termésveszteségek kiemelten előtérbe helyezték a szárazságtűrés kérdését, okkal nőtt meg az igény az ilyen rezisztenciával rendelkező növények iránt. Ezért a géntechnológiai fejlesztések között az egyik jelentős irányzat éppen az ilyen a szárazságtűrő fajták előállítása. Már szántóföldön is igazolódott az ilyen szempontból módosított GM tenyészanyagok aszálytűrése.

Tekintettel a károk súlyosságára, indokolt lenne Magyarországon olyan termesztési és környezetvédelmi kísérletek elindítása, amelyek lehetőséget adnak a magyar gazdák számára az új típusú növények megismerésére. A géntechnológiával foglalkozó kutatók körében teljes az egyetértés – és ezt az első generációs GM növényeket erősen kritizálók is gyakran hangoztatják – hogy nyitottnak kell lennünk a géntechnológiával nemesített növények újabb generációi iránt, amelyek alapvetően javítják a termésbiztonságot, az élelmiszerek, takarmányok biológiai értékeit. A megújuló energiák gazdaságos hasznosítását szolgálják a biomassza hozamát növelő génsebészeti beavatkozások. A BZBE kész szakmai partnerként támogatni az agrárkormányzatot egy olyan programjában, amelynek során demonstrációs tenyészkert létrehozásával, ellenőrzött körülmények között kívánja az új generációs GM gazdasági növények magyarországi jelentőségét értékelni. Egy ilyen izolált kísérleti terület és a kapcsolódó infrastruktúra lehetőséget adna a hazai fejlesztésekből származó GM tenyészanyagok vizsgálatára is.

Megfontolandó lenne például egy cikk és/vagy videópályázat kiírása fiatalok (középiskolások, egyetemisták) számára ebben a témakörben.

Fontos feladat az Egyesület társadalmi súlyának növelése érdekében, hogy tagságunk létszámát emeljük. Tekintve, hogy a növényi géntechnológia területén fontos egyetemi és akadémiai kutatóhelyek, valamint a technológia használatában érdekelt cégek zömében már az Egyesület intézményi tagjai, a tagság növelése egyéni tagok intenzív toborzásával valósítható meg. Ehhez szükséges Alapszabályunk olyan módosítása, amely rögzíti a teljes jogú egyéni és intézményi tagi részvétel feltételrendszerét.

Mérlegelve azt, hogy az Európai Unió meglehetősen lassú döntési mechanizmusa ellenére a jövőben várhatóan termesztési engedélyezésre kerülnek Magyarország számára is fontos GM növények, a BZBE kezdeményezni kívánja a hazai törvényi háttér korszerűsítését annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gazdák szabad technológiaválasztása.

Szeged, 2012. november

Dr. Dudits Dénes, a BZBE elnöke
Dr. Györgyey János, a BZBE titkára

Image Text

Az eredeti cikk megtekinthető:: BZBE Közgyűlés, 2012. november 21. Gödöllő

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés