A kereskedelmi forgalomban lévő géntechnológiával nemesített (GM) növények helyzete a világban: 2011

Clive James, az ISAAA elnöke és alapítója
Hírek, 2012-02-27 13:55:21

A szerző ajánlása: az egy milliárd szegény, éhes embernek és az ő túlélésüknek 15 egymást követő évi intenzív növekedés után a géntechnológiával nemesített növények vetésterülete folytatta az emelkedést, miközben a Föld lakossága elérte a 7 milliárdot


Image Text

A jelentős előnyöknek köszönhetően két számjegyű, 12 millió hektáros volt a géntechnológiával nemesített (GM) növényekkel bevetett terület nagyságának növekedése 2011-ben. Ez 8 százalékos éves növekedésnek felel meg 2010-hez képest, melynek eredményeképpen 148-ról 160 millió hektárra bővült a vetésterület. Az 1996. évi 1,7 millió hektárról a 2011. évi 160 millió hektárra bekövetkezett 94-szeres növekedés, az újkori történelem leggyorsabban elterjedt növénytermesztési technológiájává tette a GM növényeket.

A legmeggyőzőbb bizonyság a GM növények mellett a gazdák milliói által, a világ 29 országában, az 1996 és 2011 közötti időszakban hozott több mint 100 millió független döntés a GM növények vetésére vonatkozóan, melynek köszönhetően az egyes évjáratokat összeadva 1,25 milliárd hektáron kerültek a talajba GM növények. A kockázatkerülő gazdálkodók GM növényekbe vetett bizalmát, meggyőződését alátámasztó fő okok a fenntartható és jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti előnyök.

A 29, GM növényeket termesztő országból 19 fejlődő, 10 pedig fejlett, ipari ország. Az első tíz mindegyikében 1 millió hektár fölötti a GM növények vetésterülete, és ezzel világszerte stabil alapot nyújtanak a jövőbeni, sokszínű növekedéshez.

2011-ben rekordszámú, 16,7 millió – a 2010. évihez képest 1,3 millióval, azaz 8 százalékkal több – gazdálkodó vállalkozott GM növények termesztésére. Több mint 90 százalékuk, 15 millió gazdafejlődő országokban gazdálkodó, forrásszegény kistermelő. A gazdálkodók a kockázatkerülés nagymesterei, és 2011-ben rekordszámú, 7 millió kínai és ugyanennyi indiai kistermelő 14,5 millió hektáron termesztett Bt gyapotot.

2011-ben a fejlődő országok adták a GM növényekkel bevetett területek felét, 2012-ben pedig GM vetésterület tekintetében várhatóan túlszárnyalják a fejlett ipari országokat. 2011-ben kétszer olyan gyorsan, 11 százalékkal és kétszer akkora területtel, 8,2 millió hektárral nőtt a vetésterület a fejlődő államokban, mint a fejlettekben, ahol 5%, azaz 3,8 millió hektár volt a gyarapodás.

Image Text

A GM tulajdonságok kombinált alkalmazása fontos jellemző: 2011-ben 12 országban vetettek két vagy több hozzáadott tulajdonságot hordozó GM növényt. A 12-ből 9 fejlődő ország volt. A 160 millió hektár durván egynegyede, 42,2 millió hektár többszörösen módosított GM növényekkel lett bevetve, szemben a 2010. évi 32,3 millió hektárral, ami 22 százaléka volt a 2010. évi 148 millió hektáros összterületnek.

A géntechnológiával nemesített növények alkalmazásában élenjáró öt fejlődő ország: India és Kína az ázsiai kontinensen, Brazília és Argentína Dél-Amerikában, valamint a Dél-Afrikai Köztársaság az afrikai kontinensen. Ezek együttesen 40 százalékát adják a világ népességének, amely 2100- ra elérheti a 10,1 milliárdot.

Immár a harmadik, egymást követő évben Brazília volt a globális növekedés motorja, 4,9 millió hektáros, 20 százalékos többlettel 2010-hez képest. A gyors engedélyezési folyamatnak köszönhetően 6 új GM termék került forgalomba 2011-ben, közöttük egy hazai fejlesztésű vírusrezisztens GM babfajta, a közszférához tartozó Brazil Mezőgazdasági Kutatási Szövetség (EMBRAPA) terméke.

Az Amerikai Egyesült Államok 69 millió hektárral továbbra is a világelső a GM növények termesztésében. Átlagosan 90 százalékos a GM fajták részaránya az összes érintett növényfajban. 200 ezer hektáron újraindult a herbicidrezisztens Roundup Ready lucerna termesztése, és 475 ezer hektáron a Roundup Ready cukorrépáé. 2011 decemberében Japánban friss fogyasztásra engedélyezésre került az Egyesült Államokból származó vírusrezisztens papaya.

Image Text

India megünnepelte a Bt gyapot termesztésének tizedik évfordulóját, miközben a termőterület 10,6 millió hektáros értékével első alkalommal haladta meg a 10 millió hektárt. Ez a 10,6 millió hektár a 12,1 millió hektáros gyapot-termőterület 88 százaléka. A nyertes az a 7 millió kisgazdálkodó, aki átlagosan 1,5 hektáron termesztett GM gyapotot. Indiában a Bt gyapottermesztés bevételei összesen 9,4 milliárd dollárral nőttek 2002 és 2010 között, ebből csak 2010-ben 2,5 milliárd volt a plusz bevétel.

Kínában 7 millió, átlagosan 0,5 hektáron gazdálkodó kistermelő 3,9 millió hektáros, rekord nagyságú területen termesztett Bt gyapotot. Ez a teljes terület 71,5 százaléka. Az aranyrizs 2013/14-ben várható engedélyeztetése a Fülöp-szigeteken fontos lesz Kína számára is.

Mexikóban 161500 hektár volt a GM gyapot vetésterülete, ami a teljes terület 87 százaléka. A 2010. évi 58 ezer hektárhoz képest rekordnagyságú, 178 százalékos volt a növekedés. A GM fajták alkalmazásával Mexikó önellátásra törekszik gyapotból, emellett a GM kukoricának az északi államokban való termesztésével az évenként 10 millió tonnás, egyre növekvő mennyiségű és drága kukoricaimport csökkentését célozta meg.

Afrikában jelentős előrehaladás történt a szabályozásban. A Dél-Afrikai Köztársaság, Burkina Faso és Egyiptom együttesen 2,5 millió hektáron termesztettek GM növényeket. Három további országban, Kenyában, Nigériában és Ugandában szabadföldi kísérletek kerültek beállításra. Hat európai ország rekordnagyságú területen, 114490 hektáron vetett Bt kukoricát, 26 százalékkal többet, mint 2010-ben. Ezen felül két országban ültettek „Amflora” GM burgonyát.

Image Text

1996 és 2010 között a géntechnológiával nemesített növények hozzájárultak az élelmiszer-biztonsághoz, a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságához és az éghajlatváltozás lassításához. Ez időalatt a növénytermesztés által előállított érték 78,4 milliárd dollárral nőtt, 443 millió kilogrammal kevesebb növényvédőszer-hatóanyag került felhasználásra, és csak 2010-ben 19 milliárdkilogrammal csökkent a széndioxid-kibocsátás, ami körülbelül 9 millió gépkocsi éves széndioxid kibocsátásával egyenlő.

GM növények híján 91 millió hektárral nagyobb területen kellett volna növénytermesztést folytatni, így termesztésük hozzájárult a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Továbbá a világ legszegényebbjei közé tartozó, törpebirtokon gazdálkodó 15 millió kistermelő anyagi helyzete is javult a GM növények termesztésének köszönhetően. Mindezek mellett fontos megállapítás, hogy a géntechnológiával nemesített növények nem csodaszerek, és alkalmazásuk mellett is – akárcsak a hagyományos fajták esetében – szükség van a jó mezőgazdasági gyakorlat követésére, pl. a vetésforgó és a rezisztencia megelőzését célzó technikák alkalmazására.

A kis és szegény fejlődő országokban, valamint az Európai Unióban tudományosan megalapozott, költség- és időráfordítás szempontjából hatékony engedélyezési rendszerekre lenne szükség, amelyek felelősségteljesen és szigorúan működnek, de nem támasztanak eltúlzott követelményeket.

A globális GM vetőmagpiac nagyságát 2011- ben kb. 13 milliárd dollárra becsülték, míg a GM szemtermésből előállított végtermék kb. 160 milliárd dollár értékű volt.

A jövőbeni kilátások 2015-ig, a Millenniumi Fejlesztési Célok évéig, sőt azon túl is biztatóak: kb. tízzel bővülhet a GM növényeket termesztő országok tábora; a tervek szerint Észak-Amerikában 2013-ban, Afrikában pedig 2017-ben elindul az első szárazságtűrő GM kukorica termesztése; 2013/14-ben megindulhat az aranyrizs termesztése a Fülöp-szigeteken; a GM kukoricáé 30 millió hektáros potenciállal Kínában, majd ezt követően a Bt rizs. A géntechnológiával nemesített növények nagy mértékben segíthetik a 2015-re kitűzött ENSZ-célokat, a szegények számának megfelezését az optimalizált növénytermesztés megvalósítása által, amely előmozdítható a magán- és a közszféra összefogásával: jó példa erre a szárazságtűrő kukorica Afrikában, amelyet jótékony szervezetek is támogatnak, például a Bill és Melinda Gates Alapítvány.

Image Text

Image Text

Forrás: Clive James, 2011


Az ISAAA a tudásmegosztás, az innováció és az alkotó együttműködés hármas egységét képviseli, amely összhangban van a Gates Alapítványnak a G20 találkozón, 2011 novemberében tett ajánlásával. A részletes információ hozzáférhető a Clive James által összeállított „A géntechnológiával nemesített (GM) növények helyzete a világban: 2011” (ISAAA 43) kiadványban. További információért kérjük, látogasson el a http://www.isaaa.org honlapra, vagy vegye fel a kapcsolatot az ISAAA SEAsiaCenter központtal a 0063 49 536 7216 telefonszámon vagy küldjön e-mailt a info@isaaa.org címre.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés