Hírlevél: 2012 November - December

Beszámoló

Balázs Ervin akadémikus - MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
Hírek, 2012-12-03 11:40:34

Image Text

Az „International Society of Biosafety Research” (ISBR), tudományos társaság szeptember 16-20 között tartotta immáron szokásos kétévente esedékes szimpóziumát most Missouri híres városában, Saint Louisban, ahol a világhírű növénybiológiaikutatóintézet a Danforth Center és a szintén nemzetközileg jegyzett Missouri-i Botanikus Kert található. A szimpóziumon immáron több mint négyszázan vettek részt, s először nagy számbana világ fejlődő országaiból, ahol egyre nagyobb területeken termesztik a GM növényeket, lassan meghaladva az iparilag fejlett országok ezen új technológiával fejlesztett fajták termőterületét.Ezúttal is a konferencián a GM élőlények szabályozásával foglalkozó szakértők, a technológiát fejlesztő kutatók, mérnökök, a bioipar képviselői vettek részt előadásaikkal, posztereikkel.

A konferencia szellemiségét meghatározta a missouri botanikus kertet 39 évig vezető, ma már emeritus igazgatójának Peter H. Raven professzornak átfogó bevezető előadása. Raven professzor mintegy húsz nemzeti akadémia tagja, a növényrendszertan napjaink legnagyobb élő tudósa, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Conventionof Biological Diversity, CBD) kidolgozásában is aktív szerepet vállalt. Előadásában csalódottságának adott hangot, mely szerint az említett egyezmény tévúton jár akkor, amikor nem az élőhelyek megtartása, sőt védelme érdekében fejti ki alapvető aktivitását. Pótcselekvésként hatalmas összegeket költ arra, hogy az új technológiákkal előállított növények, GM növények termesztésével kapcsolatos szabályozásokkal, adminisztrációs feladatokkal foglalkozik.

Image Text

Ha ezzel ellentétben, támogatná az intenzív mezőgazdaságot, akkor az egy főre jutó egyre csökkenő művelhető területen megoldható lenne a Föld növekvő népességének élelmiszer előállítása. Az intenzív technológiának köszönhetően területek szabadulhatnának fel a művelés alól, melyeket természetes élőhelyekké alakíthatnánk vissza. Hasonló szellemben tartotta meg szintén felkért előadóként Alan Gray professzor, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának volt igazgatója, aki előadásban elsősorban arra mutatott rá, hogy egy-egy élőhelyet elsősorban a meggondolatlanul behurcolt idegen fajok károsítják, nem pedig a mezőgazdaság újonnan alkalmazott technológiái. Példaként említette az elmúlt években a szigetországba került sündisznókat, melyek gyorsan elszaporodtak, és nagy tojásfogyasztók lévén, jelentősen csökkentették egyes madarak populációját.

Rámutatott arra is, hogy a tudósok és a politikusok kommunikációjában meglévő szemléletbeli különbség az alapja, a GM élőlények eltérő megítélésnek.Míg a politikusok, a döntéshozók széles körű kérdéseket vetnek fel, addig a tudomány a precíz specifikus kérdéseket várja. A politikacsinálók azonnali választ kérnek, míg az ökológusok előnyben részesítik a többféle megoldás lehetőségét, és több időt kérnek a válasz megadásához.

Dr. Sylvester O. Oikeh, a kenyai az Afrikai Mezőgazdasági Technológiai Alapítvány (African Agricultural Technology Foundation, AAFT) nigériai származású munkatársa, előadásában kiemelte, hogy a kontinens növekvő lakosságának elegendő élelemmel való ellátása nem nélkülözheti a legújabb nemesítésű növények bevezetését. Előadásában elítélte azon politikai vezetőket, akik képesek voltak éhségtől szenvedők kisegítésére felajánlott segélyszállítmányokat visszautasítani annak ellenére, hogy arról nem volt semmilyen megbízható adatuk, hogy a felajánlott kukorica emberi fogyasztásra nem lett volna alkalmas.

Image Text

Dr. Oikeh rámutatott arra is, hogy a korszerű mezőgazdaság nélkül Afrika, és elsősorban a Száhel övezet országai nem lesznek képesek növekvő lakosságukat elegendő mennyiségű élelemmel ellátni, ha ezeket az új technológiákat, beleértve a GM növények termesztését, nem szorgalmazzák. Ezért tartja nagy előrelépésnek, hogy a Melinda és Bill Gates alapítvány hatalmas összeggel támogatja ezen országok mezőgazdaságának fejlesztését, s szakembereinek képzését. Előadása arra is kitért, hogy a trieszti, (Institute for Biotechnology and Genetic Engineering, ICGEB) intézet munkatársai milyen nagy szerepet játszanak abban, hogy a fejlődő országok szakembereit felkészítsék az új technológia bevezetéséhez elengedhetetlen szabályozások kialakítására, és segítik ezen aktivitások infrastrukturális hátterének kialakítását.

A szimpózium ez alkalommal is nagy figyelmet szentelt a szabályozással foglalkozó szakemberek tapasztalatainak ismertetésére, és külön foglalkozott a környezeti kockázat becslésének metodikáival is (Environmental Risk Assessment, ERA). A jelenlegi szabályozásban alapvető szerepet vállalók már az újabb genetikai módszerekkel előállított élő szervezetekkel kapcsolatosan is keresik azokat a pontokat, mely alapján ezen élőlényeket is bevonhatják a szabályozás alá. Indoklásukban például a géncsendesítés mechanizmusában részt vevő mikro RNS-ekkel kialakított új ellenálló növényeket is a jelenleg meglévő szabályozás alattinak tekintik, hivatkozva arra, hogy - az egyébként már az Egyesült Államokban a szabályozás alól kivont - transzgenikus vírusellenálló növények a géncsendesítés mechanizmusával fejtik ki kedvező tulajdonságaikat.

Image Text

Ezen véleményekben tetten érhető, hogy a hatalmas pénzügyi támogatással kialakított szabályozó adminisztráció igazolni kívánja fontosságát és fennmaradásuk érdekében mindent szabályozni akarnak. A konferencián egyébként ismertetésre került a sevillai Joint Research Center munkatársai által megfogalmazott dokumentum az új nemesítési technikákról, a lehetséges szabályozások tükrében. Jelentős irányváltozást mutat az EFSA GMO Unit álláspontja is, mely egyre inkább az uniós politika, és a zöld mozgalmak által megfogalmazott igényeknek kíván megfelelni, mely szellemében került kiadásra a GM állatokkal kapcsolatos útmutatójuk.

A kanadai Aqua Bounty cég előadója beszámolt, az általuk előállított atlanti lazacról, mely saját növekedési hormon génjét tartalmazza, s növekedésében a testsúlyát jelentős mértékben rövidebb idő alatt éri el, mint a hormont ciklikusan termelő, nem módosított vad atlanti lazac. Bár semmilyen környezeti és humán vagy állategészségügyi kockázta nem merült fel a zárt rendszerű tenyésztésével és fogyasztásával kapcsolatosan sem, végső engedélyezése továbbra is az adminisztráció dzsungelében vár a pecsétre.

A konferencián elsősorban posztereken, de külön szekcióban is foglalkoztak új transzgenikus növények előállításával és kísérleti kibocsájtásaikkal, megjegyezve hogy sem az előadásokban, sem pedig a posztereken bemutatott kísérleti adatok nem mutattak egyetlen negatív egészségügyi vagy környezeti hatást. A konferencia egyik gyengébben sikerült szekciója a kis interferáló RNS-ek technológiájával foglalkozott, igencsak ismeretterjesztő szinten, bár lehet, hogy pont ez volt a szervezők célja, hogy a szabályozásban érdekeltek tájékoztatva legyenek ezen új technológiáról.

Image Text

A konferencia programja és az előadás összefoglalói a tudományos értekezlet szakmai anyaga iránt érdeklődők számára megtalálhatóak a nemzetközi tudományos társaság honlapján:
www.isbr.info

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


  1. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés