Hírlevél: 2012 November - December

Szakértők véleménye arról a közlésről, hogy a GM kukorica patkányoknál rákot okoz

Hírek, 2012-10-30 21:18:29

A Food and Chemical Toxicology folyóiratban megjelent, a GM herbicid-toleráns kukorica és a Roundup herbicid egészségregyakorolt hatását vizsgáló toxikológiai tanulmány azt állítja, hogy a laboratóriumi patkányokban daganatok képződtek, és az állatok nagyobb valószínűséggel pusztultak el idő előtt.


Image Text

Maurice Moloney professzor, a Rothamsted Research kutatóintézet igazgatója és vezérigazgatója:

„Bár ez a cikk egy körülbelül 3-as impakt faktorú, szakmailag magas szinten lektorált folyóiratban jelent meg, olyan anomáliákat tartalmaz, amelyeket normális körülmények között a lektorálás folyamán meg kellett volna oldani és ki kellett volna javítani. Mivel olyan cikkről van szó, amelynek eredményei nagyon fontosak lehetnek, megfelelőbb lett volna hagyományosabb, a megszokotthoz jobban hasonlító statisztikai elemzést végezni. Az egyes mért paraméterek olyan összehasonlítása, amely figyelembe veszi a kísérlet egész adatsorára vonatkozó varianciát (amely összehasonlítást multiple range teszttel lehetett volna megkapni), jobb bizonyítékot nyújtott volna a befejező megjegyzésekhez és az összefoglalóhoz.

Az 1. ábra egyáltalán nem közöl adatokat a kontrollokról, és nem mutatja a kontroll csoport adatainak varianciáját. A 2. táblázat szerint a kontrollokhoz más állatlétszámot használtak, mint a kezelésekhez. A kontroll csoport minden esetben kevesebb állatból állt, mint a kezelt csoportok. A 2. táblázatban közölt adatok nem mutatják a konfidencia-intervallumot, vagy bizonyítékot arra, hogy volt-e szignifikáns különbség az összes kezelés és a kontrollok között. A dózisfüggő hatás hiánya a szerzők szerint „küszöb”-hatásra utal. Ez az eredményeik extrapolálása, és csak köztes dózisok hatásának vizsgálatával lenne bizonyítható. A fotók látványosak, de nem szerepel rajtuk kontroll.

A Sprague-Dawley patkánytörzs jól táplált kontroll példányaiban gyakran alakulnak ki emlődaganatok. Az elénk tárt adatokból vajon arra kell-e következtetnünk, hogy a kontroll állatokban nem alakultak ki daganatok? Számszerűen nem tudjuk megmondani, mert a kontroll egyedek a 2. ábrán sem láthatók. Jelenleg az alkalmazott statisztikai számítások részletesebb elemzését végezzük a közlemény eredményeinek megítélése céljából, de annyit már most meg kell jegyeznünk, hogy ilyen közleményeknél a lektor általában ragaszkodna a kontroll csoportok adatainak és azok varianciájának a bemutatásához.”


Image Text

David Spiegelhalter professzor,a Cambridge-i Egyetem kockázatszámítási szakértője:

„Véleményem szerint a módszerek, a statisztikai feldolgozás és az eredmények bemutatása jócskán alatta marad annak a színvonalnak, ami egy alapos tanulmánytól elvárható – az igazat megvallva csodálkozom azon, hogy egyáltalán elfogadták közlésre. Minden összehasonlítás a „kezeletlen” kontroll csoporttal történt: ez nemenként mindössze 10 patkányból állt, amelyek többségében szintén kialakultak daganatok. Ránézésre jobb állapotban vannak, mint a kezelt csoportok többsége (bár a legmagasabb GMO és Roundup-dózist kapott hím csoportok is jól bírták), de nem történt tisztességes statisztikai elemzés, és a létszámok olyan alacsonyak, hogy az eredmények nem tekinthetők megalapozott bizonyítéknak. Kételyeim lennének, hogy elfogadjam-e ezeket az eredményeket, hacsak a kísérleteket megfelelő módon meg nem ismételnék.”


Image Text

Dr. Wendy Harwood, a John Innes Centre tudományos főmunkatársa:

„A közlemény nem hozza nyilvánosságra az összes adatot, de az eredmények nem mondanak ellent azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek szerint a genetikai módosítás önmagában semleges módszer,amely nem jár sajátos egészségügyi vagy környezeti kockázatokkal. Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon az ilyen mennyiségű kukoricát tartalmazó étrend normális-e a patkányok számára. Egy további kontrollt is be kellett volna állítani, másik étrenden tartott állatokkal. Csoportonként tíz patkány túl alacsony szám. Statisztikailag szignifikáns-e például a tíz kontroll közül három állat pusztulása, összehasonlítva a tíz kezelt patkány közül ötnek a pusztulásával? A hagyományos (nem GM) kukoricával etetett kontroll csoport adatai nem szerepelnek a fő ábrákon, ami nagyon megnehezíti az eredmények értelmezését. Az összes adat ismeretének hiányában csak annyit mondhatunk: ezek az adatok nem értelmezhetők úgy, hogy a GM technológia önmagában véve is veszélyes. Ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a Roundup herbicidnek való hosszú távú expozíció esetleg aggodalomra adhat okot, ezért erre vonatkozóan további vizsgálatokra van szükség.”


További vélemények más tudósoktól

További problémák is felmerültek:

  • „Az összes adatot nem lehet bemutatni egyetlen közleményben, és itt a legfontosabbakat írjuk le” – idézet a cikkből.
  • Kis mintaszám
  • A kukorica az étrend minimum 11%-át tette ki – kiegyensúlyozatlan étrend
  • Nincs olyan kontroll, amelyik nem kapott kukoricát?
  • A hagyományos (nem GM) kukoricával kapott eredmények nincsenek bemutatva
  • Az EU-ban körülbelül húsz éve sok milliárd állatot etetnek elsősorban Latin-Amerikából származó, genetikailag módosított szójából készült szójatermékekkel. Az ebben érintett sok ezer gazdálkodó, tisztviselő, állatorvos stb. nem jelzett semmilyen problémát.
  • Ugyanez a folyóirat közöl egy olyan cikket, amelyik kimutatja, hogy GM kukoricával etetett patkányokon semmilyen egészségkárosodás nem mutatkozott (bár ez egy rövidebb, 90 napos vizsgálat).
  • Statisztikai szignifikancia és relatív gyakoriságok.
  • Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy miért tartották életben ezeket a patkányokat ilyen hosszú ideig – az Egyesült Királyságban ezt humanitárius okból nem hagyták volna jóvá.
  • Feltételezem, hogy a 2. ábrán a nulla jelzésű oszlopok a nem kukoricával etetett kontrollt képviselik. Úgy látszik, hogy ezek az oszlopok nem különböznek statisztikailag szignifikáns módon a 11, 22 és 33% GM kukoricával táplált állatok eredményét jelentő oszlopoktól. Végeztek-e a szerzők statisztikai vizsgálatot ezeken az adatokon?

Anthony Trewavas professzor, a sejttan professzora az Edinburgh-i Egyetemen:

„A kontroll csoport nem alkalmas bármilyen következtetés levonására. Amint látom, ez a csoport mindössze 10 állatból áll, amelyek közül néhányban daganatok alakultak ki. Amíg nem ismerjük a variancia értékét 90 vagy 180 (tízes csoportokra osztott) kontroll állatra vonatkozó adatból meghatározva, addig ezek az eredmények értéktelenek. Nyilván léteznek és hozzáférhetők ilyen ábrák, amelyek azt mutatják, hogy ebben a patkánytörzsben normális esemény a daganatok kialakulása, és a daganatképződésre nagyon hajlamos törzs felhasználása bármilyen eredményt könnyen el tud torzítani. Őszintén szólva engem az egész véletlenszerű varianciára emlékeztet egy olyan patkánytörzsben, amelyben eleve nagy valószínűséggel keletkeznek daganatok.”


Image Text

Ottoline Leyser professzor, a Cambridge-i Egyetem Sainsbury Laboratóriumának helyettes igazgatója:

„Mint a legtöbb GM-témájú vitának, így ennek a munkának is vajmi kevés köze van a GM problémakörhöz. A cikk szerzői nem állítják, hogy a hatásokat a genetikai módosítás okozza. Magának a Roundup herbicidnek a hatásait írják le, valamint olyan hatásokat, amelyeket ők a Roundup-rezisztens kukoricába beültetett enzim aktivitásának tulajdonítanak. Megalapozott bizonyítékok vannak arra, hogy a GM módszerrel történő génbeültetés kevesebb változást okoz a növényekben, mintha ugyanezeknek a géneknek a bevitele hagyományos nemesítéssel történne. Sajnos ez nagyon finom megkülönböztetés, és az itt vitatott problémát csak kevéssé érinti.”


Image Text

Tom Sanders professzor, a londoni King’s College Táplálkozástudományi Kutatóintézetének vezetője:

„A toxikológiai vizsgálatok többségét a normális élettartam, azaz két év elteltével befejezik. A halhatatlanság nem választható. Nincsenek megadva sem táplálékfelvételi, sem növekedési adatok. Ez a patkánytörzs rendkívül hajlamos az emlőtumorok képződésére, különösen akkor, ha táplálékfelvétele nincs korlátozva. Az étrend összetételére vonatkozóan nincs elég információ. Az egyik kérdés az, hogy voltak-e mikotoxinok a kukoricadarában a helytelen tárolás miatt. A zearalanon jól ismert fitoösztrogén, amelyet a kukoricán növekvő fonalas gombák termelnek. Az alkalmazott statisztikai módszerek nem konvencionálisak, nincs világosan definiált adatelemzési terv, és a valószínűségeket nem korrigálták a többszörös összehasonlításokra.”


Image Text

Mark Tester kutatóprofesszor, Adelaide-i Egyetem, Ausztráliai Funkcionális Növénygenomikai Központ:

„Az első dolog, ami az eszembe jut, az, hogy miért nem jött ki semmi hasonló az epidemológiai vizsgálatokból azokban az országokban, ahol olyan régóta, olyan sok GM termék szerepel a táplálékláncban? Ha a hatás olyan nagy, ahogy itt állítják, és ha ez a munka valóban releváns az emberre nézve is, miért nem hullanak az észak-amerikaiak, mint a legyek? A GM-termékek ott már több mint egy évtizede jelen vannak a táplálékláncban – az emberi élettartam pedig rendületlenül növekszik! És ha a hatások valóban olyan nagyok, mint ahogy állítják, miért nem vett észre sok jó hírű tudós az égvilágon semmit a korábban végzett több mint 100, lektorált folyóiratokban közölt vizsgálatban? Végül pedig: ebben a munkában egyetlen gén beépítésével létrehozott, egyetlen fajta haszonnövényt vizsgáltak. Ebből minden genetikailag módosított növényre extrapolálni abszurd dolog. Még ha az is az eredmény, hogy ezzel az egy eseménnyel vagy ezzel az egy génnel problémák vannak, ez nem ad okot annak feltételezésére, hogy a genetikai módosítással bevitt összes többi gén is ugyanilyen kockázatot hordoz. A GM technológia egy olyan, természetes folyamat alkalmazása, amely az egész világon állandóan működésben van – nem más, mint egy módszer, egy technológia. Az a fontosabb, hogy hogyan alkalmazzák. Önmagában a módszer kockázatáról általánosítani abszurditás.”


Image Text

Alan Boobis, a biokémiai farmakológia professzora, Imperial College, London:

„Egyes hatások bemutatásának módja megnehezíti a jelentőségük értékelését. Például az emlőtumorokról nincs statisztikai elemzés. Ezek kezeletlen állatokban igen gyakoriak. A következtetések levonásakor általában az adott laboratóriumban korábban végzett tipikus kísérletek kontrolljait is figyelembe szokás venni. Magának a peszticidnek a hosszú távú hatásait más szerzők már vizsgálták rágcsálókban.”


„Egy Roundup herbicid és egy genetikailag módosított Roundup-toleráns kukorica hosszú távú toxicitása”, szerzők: Seralini és mtsi., megjelent a Food and Chemical Toxicology folyóiratban 2012. szeptember 19-én.

Ha a fenti személyekkel kapcsolatba kíván lépni, hívja a Science Media Centre számát: 020 7670 2980

Megjegyzés szerkesztők számára: A Science Media Centre (SMC, Tudományos Médiacentrum) független vállalkozás, melynek célja vélemények és történetek eljuttatása a tudományos közösségből a tömegkommunikácó nyilvánosságához olyan alkalmakkor, amikor a tudomány reflektorfénybe kerül. A Központot több mint 50 szponzor támogatja, többek között tudományos intézmények, médiacsoportok, vállalatok alkotta szervezetek és magánszemélyek; az adományok felső határa a folyó költségek 5%-ánál van meghúzva, hogy a Centrum megőrizhesse függetlenségét. A Centrum csapatát a köztiszteletben álló Tudományos Bizottság és Tanácsadó Testület vezeti. Ez a sajtóközlemény a fent idézett tudósok személyes véleményét tartalmazza, amely nem tükrözi sem az SMC, sem pedig más szervezet nézeteit, hacsak ez nincs konkrétan feltüntetve.

További részletekért látogasson el weboldalunkra (www.sciencemediacentre.org), ahol észrevételeit emailben közölheti.

A cikk letöltése pdf formátumban.

A Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­m­ia a Ma­gyar Tu­do­mány Ün­n­e­pe ren­dez­vény­s­o­ro­za­tá­n­ak ke­re­tén be­lül tisz­te­let­tel meg­hív­ja prof. Dr. Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus előa­dá­s­á­ra.


2017. no­vem­ber 6., 18:00 óra MTA Szék­ház, Dísz­te­rem

1051 Bu­da­pest, Szé­c­he­nyi Ist­ván tér 9.

Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
A pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mint bi­o­gaz­dál­ko­dá­si in­no­vá­c­ió


Dr. Györ­gyey Já­n­os
Az elő­r­e­lé­p­és le­he­tő­s­é­g­ei a gén­tech­no­ló­g­i­á­r­ól va­ló tár­s­a­dal­mi vi­tá­b­an


Image Text

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés