Új Nemesítési Módszerek Konferencia

Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület 18094419-1-06

Kér­jük, idén is tá­m­o­gas­sa mun­kán­k­at adó­ja 1%-val! Teljes cikk >>

Ismeretterjesztő videók

Hírek

HELYREIGAZÍTÁS

A Zöld Bio­tech­no­ló­g­ia Hír­le­vél 15. év­fo­lyam 2019. III. ne­gyed­é­vi szá­m­á­n­ak bo­rí­t­ó­j­án be­mu­ta­tott ge­nom­s­zer­kesz­tés­ből szár­ma­zó ma­la­cok nem az af­ri­kai ser­tés­pes­tis el­le­ni re­zisz­ten­ci­á­v­al ren­del­kez­nek, ha­nem a klas­s­zi­kus ser­tés­pes­tis­sel szem­ben mu­tat­nak el­le­n­ál­l­ó­s­á­g­ot. Ez a kor­rek­ció vo­nat­ko­zik a ”*Az af­ri­kai ser­tés­pes­tis el­le­ni vé­d­e­k­e­zés gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al*” cí­mű cikk tar­tal­má­ra és az idé­z­ett köz­le­mény­re is. Teljes cikk >>

Javaslat az új növénynemesítési módszerek értékelésére

A CRISPR/CAS9 – cél­zott ge­ne­ti­kai vál­to­zá­s­ok lét­re­ho­zá­s­á­ra szol­gá­ló új mód­s­zer. Más mód­s­ze­rek­kel együtt az ún. ne­ve­zett ge­nom­s­zer­kesz­tő esz­köz­kész­let ré­s­ze. Mos­ta­ná­b­an a ge­nom­s­zer­kesz­tés­ről le­g­in­kább an­nak or­vo­si al­kal­ma­zá­s­ai kap­c­sán ke­rül szó, de ta­lán még ígé­r­e­t­e­seb­ben hasz­no­sít­ha­tó a nö­v­ény­ne­me­sí­t­és­ben. Kí­n­ai, egye­sült ál­l­a­m­ok­be­li és né­m­et tu­dó­s­ok, kö­z­öt­tük a tü­bin­ge­ni Max Planck Fej­lő­d­és­bio­ló­g­i­ai In­té­z­et mun­ka­tár­sa, Det­lef We­i­gel ja­vas­la­tot tett a ge­nom­s­zer­kesz­tés sza­bá­lyo­zá­si ke­re­te­i­nek ki­dol­go­zá­s­á­ra, ame­lyet a Na­tu­re Ge­ne­tics fo­lyói­rat kö­z­ölt. Teljes cikk >>

Globális állapotjelentés a kereskedelmi forgalomban lévő GM növényekről 2018-ban

A GM nö­v­é­nyek to­vább­ra is hoz­zá­j­á­r­ul­nak a nö­v­ek­vő né­p­es­ség és az ég­haj­lat­vál­to­zás je­len­tet­te ki­hí­v­á­s­ok ke­ze­lé­s­é­h­ez. 2018-ban 26 or­s­zág­ban kö­z­el 17 mil­lió gaz­dál­ko­dó 191,7 hek­tá­r­on ter­mesz­tett GM nö­v­é­nye­ket. Teljes cikk >>

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés géntechnológiával

Egy kí­n­ai ku­ta­tó­c­s­o­port gén­s­zer­kesz­tés­s­el lét­re­ho­zott egy olyan ser­tés faj­tát, amely ké­p­es el­le­n­áll­ni a ser­tés­pes­tis ví­r­u­sá­n­ak. Egy ilyen fej­lesz­tés­ből a ha­zai ál­l­at­tar­tók is profi­tál­h­at­ná­n­ak, hi­s­zen az ol­tá­s­os im­mu­ni­zá­c­ió 7 nap el­tel­té­v­el nyújt vé­d­el­met, mely idő alatt új­abb ál­d­o­za­to­kat szed­het a be­teg­ség. A ser­tés­pes­tis ha­zánk­ban akár 50 mil­li­árd fo­rin­tos vesz­te­sé­g­et is okoz­hat. Teljes cikk >>

Az európaiak többségét alig érdeklik a GMO-k

A 2019. jú­ni­u­si Eu­ro­ba­ro­me­ter-fel­mé­r­és az EU él­el­mi­s­zer-biz­ton­sá­g­á­r­ól Teljes cikk >>

Tudástár

Célzott mutagenezis – a precíziós nemesítés új módszere

Mi az, ami ki­e­me­li a gén­s­zer­kesz­tett nö­v­é­nye­ket az ál­ta­lá­n­o­san hasz­nált GMO fo­ga­lom­ból? Ho­gyan vál­h­at ez a nö­v­ény­ne­me­sí­t­és -, és nem utol­só sor­ban a fo­gyasz­tók - hasz­ná­ra? Alább ol­vas­hat­ja Du­dits Dénes tu­do­má­nyos igé­nyes­ség­gel ös­s­ze­ál­lí­tott, mé­g­is jól ért­he­tő ös­s­ze­fog­la­ló­j­át a pre­cí­z­i­ós ne­me­sí­t­és mód­s­ze­re­i­ről. Teljes cikk >>

Génmódosítás: átok vagy áldás?

Nagy bu­ta­ság volt po­li­ti­ku­sa­ink ré­s­z­é­r­ől az alap­ta­lan GMO-el­le­nes­ség alap­tör­v­ény­ben va­ló rög­zí­t­é­se. A té­m­á­v­al fog­lal­ko­zó aka­dé­m­i­ku­sok vé­l­e­mé­nye kül­föl­d­ön és Ma­gya­r­or­s­zá­g­on egé­s­z­en más. Több­re jut­nánk, ha til­tás he­lyett in­kább for­rá­s­o­kat ad­na az ál­l­am a ha­zai fej­lesz­té­s­ek­re. A cikk­ben Du­dits Dénes ok­fej­té­s­ét ol­vas­hat­ják. Teljes cikk >>

A növények csodálatos élete

A nö­v­é­nyek él­e­t­é­n­ek rej­tel­me­i­ben va­ló vizs­gá­l­ó­d­ás sok­fé­le meg­le­pe­tés­s­el szol­gál. A mo­le­ku­lák, a bi­o­ké­m­i­ai fo­lya­ma­tok szint­jén szá­m­os ha­son­ló­s­ág fi­gyel­he­tő meg a mik­ro­bák, a nö­v­é­nyek és az ál­l­a­t­ok sejt­je­i­nek mű­kö­d­é­s­é­b­en. Ma­ga­sabb szer­ve­ző­d­é­si szin­te­ken már túl­s­úly­ba ke­rül­nek a nö­v­ény­s­pe­cifi­kus fo­lya­ma­tok. A nö­v­é­nyek szer­ve­i­nek ki­ala­ku­lá­sa egy bel­ső fej­lő­d­é­si prog­ram­i­rá­nyí­t­á­sa alatt zaj­lik, amit a kör­nye­ze­ti ha­tá­s­ok lé­nye­ge­sen be­fo­lyá­s­ol­hat­nak. Teljes cikk >>

Kutatási újdonságok

Szálkaperjétől a búzáig

2010 feb­ru­ár­já­b­an je­lent meg az egyik leg­ran­go­sabb tu­do­má­nyos fo­lyói­rat, a Na­tu­re ha­sáb­ja­in, hogy be­fe­jez­ték a szál­ka­per­je, egy szin­te is­me­ret­len fű ge­nom­já­n­ak szek­ve­n­á­l­á­s­át, va­gy­is az em­lí­tett faj ge­ne­ti­kai in­for­má­c­i­ó­ja hoz­zá­f­ér­he­tő min­den­ki szá­m­á­ra. Hogy mi­ért olyan fon­tos ez a hír? Mert nap­ja­ink­ban a szál­ka­per­je vált a mér­sé­k­el­tö­vi fű­fé­l­ék mo­dell­nö­v­é­nyé­vé. Hogy mi­ért olyan je­len­tős mér­föld­kő ez és mi­lyen le­he­tő­s­é­g­e­ket rejt, ar­ról Dr. Szé­c­sé­nyi Má­r­i­á­t­ól ol­vas­hat­nak. Teljes cikk >>

Új génsebészeti módszerek a növényi gének és genomok célzott szerkesztésében

A GMO-k kap­c­sán foly­ta­tott vi­ták he­vé­b­en gyak­ran ta­lál­koz­ha­tunk kény­s­ze­re­dett ki­fo­gá­s­ok­kal mint az­zal a kri­ti­ká­v­al, hogy az ed­dig hasz­nált tra­di­ci­o­ná­l­is gén­be­é­p­í­t­é­si mód­s­ze­rek­kel – ge­ne­ti­kai transz­for­má­c­ió – nem le­het irá­nyí­t­a­ni a transz­gé­n­ek be­é­p­ü­l­é­s­é­n­ek he­lyét. Az el­fo­gul­tak sze­rint ez a bi­zony­ta­lan­ság meg­kér­dő­j­e­le­zi a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al vég­zett ne­me­sí­t­és lét­jo­go­sult­sá­gát és az ed­dig előá­l­lí­tott GM faj­ták mint „fél­kész ter­mé­k­ek” hasz­nál­h­a­tó­s­á­gát. Teljes cikk >>

Az abiotikus stressztoleranciát eredményező szabályozási körök felderítése

Az él­ő­l­é­nyek evo­lú­c­i­ó­ja so­rán a föl­di gra­vi­tá­c­i­ós kö­r­ül­mény­hez va­ló al­kal­maz­ko­dás alap­ve­tő sze­re­pet ját­s­zott a fej­lő­d­é­si fo­lya­ma­tok­ban, a szer­vek és szerv­rend­s­ze­rek ki­ala­ku­lá­s­á­b­an és el­he­lyez­ke­dé­s­é­b­en. En­nek kö­v­et­kez­té­b­en mind a szá­r­az­föl­di, mind a ví­zi nö­v­é­nyek ese­té­b­en a nö­v­e­ke­dé­si ten­gely pár­hu­za­mos a föl­di gra­vi­tá­c­ió irá­nyá­v­al. Teljes cikk >>

Az Rpi-vnt1.1, a Solanum venturii-ból származó Tm-2-homológ rezisztenciát ad a burgonyavésszel szemben

A ne­me­sí­t­ők igye­ke­ze­te és az ala­pos gom­ba­ir­tó ke­ze­lé­s­ek el­le­né­re a bur­go­nya­vész még ma is az egyik leg­ve­s­zé­lye­sebb bur­go­nya­be­teg­ség vi­lág­s­zer­te. Az ör­ök­lő­dő re­zisz­ten­ci­á­n­ak a ter­mesz­tett bur­go­nyá­ba va­ló be­vi­te­lét ér­t­é­k­es mód­s­zer­nek tart­ják a bur­go­nya­vés­s­z­el szem­be­ni tar­tós re­zisz­ten­cia ki­a­la­kí­t­á­s­á­ra. Eb­ben a cikk­ben le­ír­juk az Rpi-vnt1.1, egy ed­dig még nem jel­lem­zett bur­go­nya­vész­re­zisz­ten­cia-gén azo­no­sí­t­á­s­át és kló­n­o­zá­s­át So­la­num ven­tu­rii-ból. Teljes cikk >>

A kukorica ZmgstF4 génjének átvitele lúdfűbe (Arabidopsis thaliana)

A ku­ko­ri­ca GLU­TA­TI­ON-S-TRANSZ­FE­RÁZ (ZmgstF4, syn.: gst27, NC­BI: NP001105366) gén­jét vit­tük át lúd­fű­be (Ara­b­i­dop­sis tha­li­a­na) vi­rág­me­rí­t­é­s­es mód­s­zer­rel. A transz­for­má­c­i­ós vek­tor (1. áb­ra) előá­l­lí­t­á­s­á­h­oz a stan­dard re­kom­bi­náns tech­ni­kát al­kal­maz­tuk. A ku­ko­ri­ca ZmgstF4 (ko­ráb­b­an gst27) gén cDNS szek­ven­ci­á­j­át pCam­bia 1301 kló­n­o­zó vek­tor­ba kló­n­oz­tuk. A re­ge­ne­rált transz­gé­n­i­kus nö­v­é­nye­ket hig­ro­mi­cin tar­tal­mú táp­ta­la­jon sze­lek­tál­tuk. Há­r­om ge­ne­rá­c­ió fel­ne­ve­lé­se után a ho­mo­zi­gó­ta vo­na­la­kat ki­sze­lek­tál­tuk, és a to­váb­b­i­ak­ban eze­ket vizs­gál­tuk. A transz­gén je­len­lé­t­ét PCR-rel, az exp­res­s­zi­ó­j­át RT-qPCR mód­s­zer­rel bi­zo­nyí­tot­tuk. A transz­gé­n­i­kus nö­v­é­nyek­ben a be­é­p­ült gén kó­p­ia­s­zá­m­át kvan­ti­ta­tív PCR mód­s­zer­rel ál­l­a­pí­tot­tuk meg és a T3 nö­v­é­nye­ket funk­ci­o­ná­l­i­san jel­le­mez­tük ne­héz­fém és gyo­m­ir­tó szer st­ressz­ben. Teljes cikk >>

Hétköznapi géntechnológia

Géntechnológiával az egészséges növényekért: rezisztencianemesítés a genomika eszközeivel

A nö­v­é­ny­o­r­vos­lás tu­do­má­nya szá­m­os te­rü­l­e­t­en tá­m­asz­ko­dik a gén­tech­no­ló­g­ia nyúj­tot­ta me­to­di­kai hát­t­ér­re, amely le­he­tő­vé te­s­zi, hogy egy­re bő­vül­jön a nö­v­ény–pa­to­gén köl­c­sön­ha­tás­s­al kap­c­so­la­tos is­me­re­tek kö­re. Ez­zel össz­hang­ban a re­zisz­ten­cia­ne­me­sí­t­és esz­köz­tá­ra is alap­ja­i­ban meg­vál­to­zik az­zal, hogy a ge­no­mi­kai meg­kö­z­e­lí­t­é­s­ek a faj­ta-előá­l­lí­tó mun­ka in­teg­ráns ré­s­z­é­vé vál­nak. Je­len iro­dal­mi át­t­e­k­in­tés a nap­ja­ink­ban ál­ta­lá­n­o­san el­fo­ga­dott mo­dell be­mu­ta­tá­s­á­v­al is­mer­te­ti a vé­d­e­k­e­zé­si me­c­ha­niz­mu­sok leg­fon­to­sabb mo­le­ku­lá­r­is fo­lya­ma­ta­it. Teljes cikk >>

Kérdések és válaszok a GM növényekben található virális gén részletről

Egy kö­z­el­múlt­ban nap­vi­lá­g­ot lá­t­ott hír sze­rint a ke­res­ke­del­mi for­ga­lom­ban lé­vő GM nö­v­é­nyek­ben is­me­ret­len, ví­r­us ere­de­tű gént fe­dez­tek fel. Az Eu­ró­p­ai Él­el­mi­s­zer Biz­ton­sá­gi Hi­va­tal (EF­SA) a karfi­ol mo­za­ik­ví­r­us 35S pro­mó­t­e­ré­n­ek fel­hasz­ná­l­á­s­á­v­al ké­s­z­ült GM nö­v­é­nyek en­ge­dé­lye­zé­si el­já­r­á­sa so­rán a fel­me­rü­lő koc­ká­z­a­to­kat már ele­mez­te, mely­nek so­rán me­g­ál­l­a­pí­tot­ta, hogy a nö­v­é­nyek egés­z­ség­ü­gyi koc­ká­z­a­tot nem je­len­te­nek. Je­len köz­le­mé­nyé­b­en a fel­me­rü­lő kér­d­é­s­e­k­et vá­l­a­s­zol­ja meg. Teljes cikk >>

GM technológia segíti a burgonyavész elleni küzdelmet

Ezen a nyá­r­on kez­dőd­tek az új ír­o­r­s­zá­gi kí­sér­l­e­tek, ame­lyek­ben ki­pró­b­ál­ják a bur­go­nya egyik dél-ame­ri­kai, va­don ter­mő ro­ko­ná­ból szár­ma­zó bur­gony­vész re­zisz­ten­cia­gént, az Rpi-vnt 1-et tar­tal­ma­zó bur­go­nyát. A Phy­topht­ho­ra-nak el­le­n­ál­ló nö­v­é­nyek­ről Dr. Ewen Mul­lins és Dr. Si­mon Fos­ter be­s­zél. Teljes cikk >>

Korábbi híreink

Legfrissebb
  • Batáta, az anyatermészet génmódosítása

    A há­z­i­a­sí­tott éd­es­bur­go­nya és an­nak kö­z­e­li vad ro­ko­nai kö­z­ött fon­tos kü­l­önb­sé­g­et fe­de­zett fel egy ku­ta­tás. A ba­tá­ta ge­nom­já­b­an ugya­n­is ket­tő, Ag­ro­bak­té­r­i­um ál­tal be­vitt gént ta­lál­tak. Ezek a gé­n­ek pe­dig nem csak je­len van­nak a ge­nom­ban, ha­nem ki is fe­je­ződ­nek, ami ar­ra en­ged kö­v­et­kez­tet­ni, hogy olyan hasz­nos tu­laj­don­ság ki­a­la­kí­t­á­s­á­b­an van sze­re­pük, ami a há­z­i­a­sí­t­ás so­rán sze­lek­ci­ós előnyt je­len­tett a ba­tá­t­á­n­ak.

  • Mérgező élelmiszer a polcokon

    A GM nö­v­é­nyek­kel el­len­tét­ben a nö­v­ény­vé­d­ő­s­z­er­rel szen­nye­zett ter­mé­nyek­ről ke­vés hír szól. Ér­d­e­mes át­bön­g­ész­ni a táb­lá­z­a­tot. Köz­ben fel­me­rül a kér­d­és, hogy vegy­s­zer­men­tes GM nö­v­ény­től vagy a mér­ge­ző re­tek­től kell-e job­ban fél­ni.

  • Mit mondanak azok a kutatások, amiket nem a multik pénzelnek?

    Az el­múlt 60 év so­rán 698 ku­ta­tás fog­lal­ko­zott GM-nö­v­é­nyek­kel. A köz­le­mé­nyek több, mint fe­le tel­je­sen füg­g­et­len ku­ta­tók­tól szár­ma­zik, va­gy­is nem "lob­bi­zik" az egyik vagy a má­s­ik ol­dal mel­lett - nem ér­d­e­k­elt a kí­sér­l­e­tek ki­me­ne­te­lé­b­en. Ezek a füg­g­et­len ku­ta­tók pe­dig rend­re biz­ton­sá­g­os­nak ta­lál­ták a gén­tech­no­ló­g­i­á­v­al ne­me­sí­tett nö­v­é­nye­ket.

Korábbi hírleveleink:
Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel kéthavonta megjelenő hírlevelünkre email címével!

Keresés

MEG­HÍ­VÓ

Ag­rár­k­u­ta­tás és in­no­vá­c­ió
Mar­ton­vá­s­á­r­on

Ün­n­e­pi tu­do­má­nyos ül­és­re

Mar­ton­vá­s­ár,
Brunsz­vik Te­réz u. 2.
2019. no­vem­ber 25. 10:30 óra

A ju­bi­le­u­mi tu­do­má­nyos ül­és
ke­re­té­b­en Ba­lázs Er­vin
főigaz­ga­tó (ATK) be­mu­tat­ja
„A mar­ton­vá­s­á­ri ag­rár­k­u­ta­tá­s­ok he­te­dik év­ti­ze­de”
cí­mű ta­nul­mány­kö­t­et,

va­la­mint
Du­dits Dénes aka­dé­m­i­kus
„A bő ter­més bio­ló­g­i­á­ja”
cí­mű köny­v­ét (Me­ző­gaz­da Ki­a­dó).